Nefelejcs nyílni...

Még dideregve lépkedünk a macskaköveken, s bizony elfér még a télikabát is rajtunk. De hamarosan beköszönt a tavasz, s a vastag lepel alól mindenkinek ki kell bújnia. Várjuk hát, és fogadjuk széles mosollyal arcunkon, a meleg napsugárral és a rigók dallamával érkező évszakunkat.

  Népi legendák szerint, amikor a rigók fejét megsüti a nap, madártársukkal összegabalyodva élik tovább életüket. Tehát amikor a rigók fejét megsüti a nap, szerelembe esnek.

Szerelem. Egy nyolc betűs szó, melyet, ha leírunk nincs súlya, de a mindennapi életünkben mégis oly sokat jelent. Van, akinek beteljesült és van, akinek viszonzatlan.

Két lélek előre megtervezi találkozásukat, amikor a két test nem is ismeri egymást. Mindig tavasszal? Oly sokan mondják, ha elkezdenek rügyezni a fák, a szerelmesek úgy gabalyodnak egymásba, mint a fejüket nap sütötte rigók. Érdekes megállapítás. Valószínű, ahogy a virágok nyílnak, a fiatalok is megnyílnak egymásnak.

Évszak. Színek. Madarak. Emberek.

Tavasz. Virágok. Rigók. Szerelem. Talán el sem választhatjuk e szavakat egymástól.

Persze nem azt mondom, hogy nézzenek madárnak, mégis érdekes a párhuzam az emberek és az élőlények között. Vagy csak egyszerűen mondjuk azt, hogy: Köszönöm! És legyünk túl ezen az ördögi körön. Köszönjük meg a napsütésnek, hogy meleget ad, s ez által nyílnak a virágok, és bolondoznak az emberek áprilisban (elsején), na és persze szerelembe esnek. Képzeljük el, ahogy egy márciusi éjszakán kopog egy kavicsdarab az ablakon, s jelez a lánynak, hogy a tavaszi zsongásban szerelemre kedvet kapott ifjú megérkezett.

S ne féljünk, ha tavasszal tényleg szerelembe esünk, mert, ha el is múlik (persze leghamarabb csak nyáron!) biztosak lehetünk abban, hogy mi eleget tettünk a tavaszi követelményeknek.

Arról már nem mi tehetünk, hogy elmúlt a tavasz. Ha pedig őszinte szerelem alakul, köszönetet mondhatunk újra az évszaknak, a nyíló virágoknak és a madaraknak.

Tehát üzenem a nagyvilágnak: „Nefelejcsünk” nyílni, s tavasszal szerelembe esni!

Dakos Edit