Robert Capa… a pillanat mestere

Robert Capa fotói láthatóak a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Inztézetben. A Mestersorozatból válogatott képcsoportok az életműből kiemelt témákon keresztül követik Robert Capa haditudósítói karrierjének egyes meghatározó állomásait.

Páldi Lívia, a kiállítás kurátora: a dunaújvárosi Capa-kiállításról

A dunaújvárosi kiállítás – a lehetőségek szabta keretek okán – egy szűkebb válogatást nyújt a tavaly nyáron a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban megrendezett tárlat anyagából. A Mestersorozatból (Master Selection) válogatott képcsoportok az életműből kiemelt témákon keresztül, de itt nem kronologikus sorrendben követik Robert Capa haditudósítói karrierjének egyes meghatározó állomásait.

A tárlat a Berlinben kapott első komoly megbízással indul (a száműzetésben élő Lev Trockij 1932-es koppenhágai beszédéről készült sorozat) és az életmű legmeghatározóbb időszakával folytatódik, amelynek három éve (1936–1939) alatt – a spanyol polgárháborúban és a kínai–japán háborúban – Friedmann Endre/André Friedmann Robert Capává, a világ leghíresebb háborús fotoriporterévé válik. Ugyanebben a térben kap helyet Capa világháború utáni munkássága, az Izrael állam megalapításáról, harcairól, a bevándorlókról és menekültekről készített riportjai. Itt kapnak külön részt fotóriporteri munkájával elválaszthatatlanul összefonódó társasági életének képi dokumentumai. Megszokott életvitelét, örök bohémként, a fronton sem adta fel, erről az ott elkapott békés-derűs pillanatok fotói tanúskodnak. A háborús tudósítások mellett született portréi a korszak számos nagy alakját és a számára fontos személyeket – kollégákat, barátokat és szerelmeket – örökítik meg, köztük Pablo Picassót, Ingrid Bergmant, John Steinbecket és Ernest Hemingwayt.

A másik teremben a világháborús hadszínterek következnek: az Észak-Afrikában, Szicíliában, Dél-Olaszország frontjain és az 1944. június 6-án a normandiai partraszálláskor készített képek. A Steven Spielberg filmrendezőt is megihlető D-nap sorozatot a németekkel kollaboráló francia nők meghurcolását, majd Párizs felszabadítását dokumentáló képek követik. A háborús riportképek sorát az ardenneki offenzíva és a szövetségesek németországi előrenyomulásának fotói zárják le. A kiállításon látható pár kép az 1948–1949-es kelet-európai körút fotói közül is, köztük egy budapesti felvétel.

A hazai közönség csupán elvétve találkozhatott azokkal a külföldi hírlapokkal, magazinokkal, amelyekben Robert Capa nagyhatású, világszerte szenzációt keltő riportjai megjelentek. Ezért az egyes témákhoz illeszkedve, e lapok közül is szerepel néhány a kiállításon. A Capa pályafutása szempontjából is meghatározó riportázsok megmutatják, hogy hogyan, milyen formátumban és kontextusban láthatta az angol, francia, amerikai olvasó a haditudósító képeit.

A harmadik galériatérben vetítjük, magyar felirattal, az amerikai filmrendezőnő, Anne Makepeace 2003-ban készített Robert Capa: In Love and War (Szerelemben és háborúban) című dokumentumfilmjét.

A kiállítást kísérő füzetben Capa életművének könnyebb áttekintése miatt meghagytuk a kronologikus sorrendet és azokat a tematikákat bemutató szövegeket is, amelyek nem, vagy csak nagyon kevés képpel szerepelnek a kiállításon.

Cs. Lengyel Beatrix főosztályvezető, Magyar Nemzeti Múzeum: a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került Robert Capa-művekről

2008–2009 fordulóján a kulturális kormányzat kiemelt céltámogatásával a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolt 985 db Robert Capa felvételt a Capa-hagyatékot őrző New York-i International Center of Photography gyűjteményéből. A megvásárolt 985 közül 48 kép a felvétel készítésével nagyjából egykorú, eredeti pozitív, ún. „press print”. Ezeket a felvételeket Capa több mint tíz országban készítette. A további 937 kép egy műtárgy-együttest képező sorozat, az ún. Robert Capa Master Selection. Ezt a sorozatot Robert testvére, az ugyancsak fényképész Cornell Capa és Richard Whelan, Capa életrajzírója válogatták az 1990-es évek elején, a hagyatékban fennmaradt körülbelül hetvenezer felvétel közül. A kiválasztottakból – főként eredeti negatívokról – három egyforma, Robert Capa feliratú szárazbélyegzővel ellátott sorozatot készítettek, amelyekben az egyes pozitívok nagysága egységesen 40x50 cm. Ekkor kijelentették, hogy több sorozat nem készülhet. A háromból egy maradt New Yorkban, a második Japánba, a harmadik pedig – ezzel a vásárlással – a szülőföldre került, s vált a magyar kulturális örökség részévé. A 937 felvétel négy földrész huszonhárom országában készült. A második világháború előtti 461 felvétel, ezek között a spanyol polgárháború képei a legfontosabbak. 276 fotográfia a világháború frontjain készült. Elég csak a normandiai partraszállás, Steven Spielberg filmrendezőt is megihlető, megrázó erejű képeire emlékeztetnünk. A világháború után 154 fotográfia ábrázolja az újabb harcokat, szenvedéseket: Izrael állam megalakulását, az indokínai háborút. 46 képen pedig olyan hírességeket láthatunk, mint Gary Cooper, Ingrid Bergman, Alfred Hitchcock, John Steinbeck, Pablo Picasso, akiknek portréi más oldalról villantják fel Capa sokrétű tehetségét. A fotográfiák átfogóan mutatják be Capa életművét, s egyúttal lehetővé teszik, hogy a magyar közönség ezeken a kitűnő képeken keresztül ismerje meg a 20. század közepének fontos eseményeit. A megvásárolt képekhez az ICP ajándékul adott 20, a sorozatban meglévő, de kiemelkedő fontosságúnak ítélt, ezért nagyobb méretben is nagyított fényképet, továbbá 5 Robert Capát ábrázoló portrét. Így összesen 1010 fotográfiával gazdagodott a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára.