A történet egészen az ötvenes évek elejéig nyúlik vissza, amikor is Dunapentele déli határában város épült, s az ide érkezők sokszínű társadalma „hozott anyagból” dolgozva, egy más minőséget teremtett, létrehozta a maga kultúráját. Építészeti-, munka,- színházi-, zenei- és tánckultúráját. A tánckultúra honosításában, továbbadásában a táncművészeti főiskola két ifjú tehetsége vállalt úttörő szerepet. Lendületüket nem törték meg a kezdetleges, kialakulatlan viszonyok. Sőt, igazi kihívás volt számukra a gumicsizmás, lódenkabátos hétköznapokba belevinni a szépet és az élvezetet. A kor Tomcsányi Évára a balett, Wünsch Lászlóra a néptánc megszerettetése céljából osztott szerepet, amit ők gondolkodás, mérlegelés nélkül elvállaltak. Ismerve őket, ezt ma sem bánták meg. Boldog emberek, akik ezer számra tanították a kicsiket és nagyokat mozgás- és viselkedéskultúrára, a tánc nyelvének megértésére. A most megjelent kötetben két történet fut egymás mellett, Tomcsányi Éva balettmester és Wünsch László koreográfus életének azon vonulata, amely Dunaújváros tánctörténetének részét képezi. Sok fotóval, érdekes epizódokkal, olvasmányosan megírva. Igazi arcképcsarnok, rengeteg ismerőssel, akik együtt nőttek fel a várossal.

A Tánclépések címet kapott könyv rólunk szól, elismeréssel, dicsérő szavakkal, hozzánk való kötődéssel. Fogadják olyan jó szívvel, miként ők is visszaemlékeznek életművükre, amely legfőképpen Dunaújvároshoz köti személyüket és munkásságukat!